Ha Ön élete folyamán több uniós országban is dolgozott, elképzelhető, hogy az érintett országok mindegyikében nyugdíjjogosultságot szerzett.
Nyugdíjigényléskor abban az országban kell kérelmével a nyugdíjhatósághoz fordulnia, ahol él, vagy utoljára dolgozott. Ha Ön soha nem dolgozott abban az országban, ahol jelenleg él, akkor a lakhelye szerinti ország továbbítani fogja kérelmét annak az országnak, ahol legutoljára dolgozott.
Ez az ország lesz felelős azért, hogy feldolgozza kérelmét, valamint összegyűjtse a befizetett nyugdíjjárulékokról szóló adatokat az összes olyan országból, ahol Ön élete folyamán dolgozott.
Az Európai Unió számos országában a nyugdíjhatóság automatikusan kiküldi az igénybejelentő lapot, mielőtt Ön eléri az adott országban érvényes nyugdíjkorhatárt. Amennyiben nem kapja meg az igénybejelentéshez szükséges kérvényt, érdeklődjön az illetékes nyugdíjhatóságnál.
Csak abban az esetben kaphat nyugdíjat abban az országban, ahol jelenlég él, vagy utoljára dolgozott, ha eléri az adott országban érvényes hivatalos nyugdíjkorhatárt. Ha élete során több országban is nyugdíjjogosultságot szerzett, a nyugdíjhányadot az egyes országok nyugdíjkorhatárának elérésével kaphatja meg.
Ezért fontos, hogy mindazokban az országokban, ahol élete folyamán dolgozott, előzetesen megérdeklődje, mi vonatkozik Önre abban az esetben, ha megváltoztatja a nyugdíjfolyósítás kezdetének időpontját.
Ha ugyanis az egyik országban korábban kezd el nyugellátásban részesülni, az befolyásolhatja a kapott összeg nagyságát.
Kérdéssel kapcsolatban felvilágosítást és tanácsot kaphat az illetékes nyugdíjhatóságtól abban az országban, ahol jelenleg él, és/vagy azokban az országokban, ahol korábban dolgozott.
- További információt a külföldi állami nyugdíjakrólaz Európai Unió honlapján találhat.
Magyarországon a nyugdíjrendszernek két típusa van: állami és magánnyugdíj. Az állami nyugdíj a társadalombiztosítás által folyósított nyugdíj. A biztosított által fizetendő járulékok 2020. július 1-jétől 18,5% egységes társadalombiztosítási járulék. Az egykulcsos társadalombiztosítási járulék magába foglalja a nyugdíjjárulékot is. 10% nyugdíjjárulékot csak az álláskeresési támogatásban részesülő személynek, és az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után kell fizetni. A kiegészítő, önkéntes magánnyugdíj pénztárak esetében a befizetéseket egyénileg kell intézni, a biztosított vagy munkáltatója által önkéntesen fizetett önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj formájában.
Amennyiben szeretné igényelni a magyarországi nyugdíját, azonban más Európai Uniós tagállamban él, a helyi nyugdíjbiztosító irodában tájékozódhat a következő és szükséges lépésekről. A nyugdíjbiztosító irodában tájékozódhat arról, hogy az ország elhagyása esetén mekkora összeget és miként igényelhet vissza.
Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyosítási Igazgatósága állapítja meg a saját jogú, valamint hozzátartozói nyugellátásokat.
Azok a személyek, akik elérték a törvényes nyugdíjkorhatárt, és befizették a szükséges biztosítási járulékot, öregségi nyugdíjra jogosultak. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár (minden korosztály esetében fél évvel). Ez az emelkedés először az 1952-ben született személyeket érinti. 2020-ban az 1956 után születettek 64 évesen vonulhatnak nyugdíjba.
A sajátjogú ellátások közé tartozik továbbá a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja, amelyről részletes információ érhető el a Magyar Államkincstár honlapján.
A sajátjogú és hozzátartozói nyugállátás részleteiről, nyugellátási igény érvényesítéséről illetve folyósításról széleskörűen tájékozódhat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által publikált nyugdíjrendszerről szóló tájékoztatóból (letöltés).
A nyugdíj összege az átlagbértől és a szolgálati idő hosszától (biztosítási idő) függ. Az öregségi nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló átlagbért általános szabályként az 1988. január 1. és a nyugdíjazás napja közötti nyugdíjjárulékköteles jövedelem alapján határozzák meg.
A magyar nyugdíjrendszer minimális nyugdíjat biztosít, minimum 20 éves szolgálati idővel, havi 28 500 forint. Ha az átlagos járulékalap kevesebb, mint a minimális nyugdíj összege, akkor a nyugdíj megegyezik a havi átlagbér 100% -ával.
A nyugdíjakat egységes formanyomtatványon kell igényelni. Ha Magyarországon él, az űrlapot személyesen, postai úton vagy elektronikus úton nyújthatja be a lakóhely fővárosi és megyei kormányhivatalainak járási hivatalaihoz (fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalai (lakóhely szerinti)).
A nyugellátás megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon (igénybejelentő lap) kell előterjeszteni. Az igénybejelentő lap bármely megyei (fővárosi) kormányhivatal járási/kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél beszerezhető, illetőleg letölthető és kitölthető formátumban megtalálható a Magyar Államkincstár nyomtatványtárában.
- Bővebben az igénybejelentésről.
A RESAVER egy új kutatói magánnyugdíjrendszer kifejezetten kutatók számára, akik számára gyakori nehézségeket okoz külföldön érvényesíteni állami nyugdíjukat vagy más forrásból származó nyugdíjukat. Ez a korszerű páneurópai nyugdíjprogram megoldást nyújt a kutatói mobilitás okán felmerülő nyugdíjigénylés problémájára, tehát lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy ugyanazon nyugdíjrendszerben maradjanak az országok közötti mozgáskor és munkahelyváltáskor.
A RESAVER Az Európai Kutatási Térség támogatására létrehozott európai kutatóintézetek nyugdíj-megtakarítási eszköze. Célja a kutatói mobilitás előtt álló akadályok felszámolása és a kutatási szakemberek számára biztonságos és fenntartható nyugdíj biztosítása, ezáltal erősítve európai kutatói munkaerőpiacot.
Bővebben a RESAVER-ről: https://www.resaver.eu/